Tőzsde, CFD, Forex kereskedés, oktatás, tanácsadás, vagyonépítés, érdekvédelem. 

Forex Klub

Bankár

vasárnap, 26 november 2017 17:37

Milyen részvényt vegyek?

Sokak szerint a részvénybefektetés is egy lutri, egy szerencsejáték. Persze vannak extrém példák, de általánosságban véve ez az állítás nem igaz.

vállalatértékelésSzeretném megmutatni, hogy hogyan közelíts a témához, mit gondolj végig és mit nézz meg. Ígérem a cikk végére sokkal közelebb leszel a helyes döntés meghozatalához. Először is lenne hozzád egy kérdésem:

Mi a különbség a részvény ára és az értéke között?

Kezdjük a könnyebbel, az árral. Ez az, amennyiért most a tőzsdén megvásárolhatod. De ez az ár jóval többet jelent, mint amit elsőre gondolsz. Ha a részvény árát felszorzod az összes kibocsátott részvény darabszámával, akkor megkapod a piaci kapitalizációt, amire a piac jelenleg magát a vállalatot, pontosabban az összes részvényt együttesen értékeli.

Miért fontos ez? Hát itt kezdünk „érdekes vizekre” evezni. Ha veszel egy adott áron egy részvényből, azt értelmezhetjük úgy is, hogy olcsónak tartod a vállalat jelenlegi piaci árát. Na de mihez képest? A viszonyítás alapja a vállalat valós értéke kell, hogy legyen, mégpedig azért, mert hosszabb távon nézve az árnak a reális érték körül kell ingadoznia.

Ha a valós értékhez képest olcsóbban lehet megvenni a vállalat jelenlegi részvényeit, az jó befektetésnek tűnhet, ha drágábban, akkor nem hibázol nagyot, ha realizálsz.

Folytatnám az előző gondolatmenetet. Tudjuk, hogy mi a vállalat / részvény jelenlegi ára, akkor határozzuk meg az értékét is. Erre több módszer is van, de tudományosan a legelfogadottabb a DCF (diszkontált cash flow) alapú értékelés, ami a vállalat jövőbeni pénzáramlásainak értékeit diszkontálja vissza a mai értékre. A valóságban ez a logika egyszerűbb, mint ahogy most elsőre tűnhet, szeretnék egy egyszerű példát mondani, de az egyszerűség kedvéért először a kötvénypiacról.

Van példaképp egy 1 év hátralévő futamidejű, 1 Mft névértékű, kamatfizetés nélküli kötvényed (diszkontkötvény). Mennyit ér ma, ha az egy éves kötvények elvárt hozama jelenleg 2%? A válasz egyszerű, visszadiszkontáljuk az elvárt hozammal: 1000000/1,02= 980392Ft. Nos ugyanezt csináljuk a vállalattól elvárható pénzáramlással is a vállalatértékeléskor. A cash flow kimutatás táján kell keresgélned, ami alapján a jövőbeli szabad cash flowkat diszkontáljuk vissza. Mivel diszkontáljunk? Ez egy izgalmas kérdés. Azzal a hozammal, amit a vállalat részvényesei és hitelezői elvárnak a vállalattól. Erről egy korábbi cikkemben írtam 2017.11.08-án, itt.

Ez a rész alapvetően nagyon mélyre vinne, így aki úgy gondolja, hogy szeret utána nézni a részvényeknek, mielőtt megveszi azokat, nekik szól ez az irány. :-) Még talán annyit jegyeznék meg, hogy minél jobbak a vállalat növekedési kilátásai, a vállalat értéke ezt le kell, hogy kövesse. Általánosságban elmondható, hogy az érett vállalatok, amik már nem igazán nőnek tovább, ők a tipikus osztalékfizetők, akik viszont növekedési pályán vannak, ott az eredmény jellemzően visszaforgatásra kerül és a vállalat árfolyamában kellene lecsapódnia.

Ha az előző rész kissé megilyesztett, akkor itt egy sokkal egyszerűbb módszer is arra, hogy megállapítsd a részvény alul, vagy túlértékeltségét, ez pedig a piaci összehasonlító adatok alapján történő vállalatértékelés. A teendőd a következő: keress néhány hasonló vállalatot a célpontodhoz képest. (hasonló tevékenységi kör, vállalatméret)

Válassz ki egy pénzügyi mutatót, ami alapján szeretnéd a vállalatod mutatóját a többi vállalatéval összehasonlítani. Pl.:

  • P/E ráta: részvény árfolyam/ egy részvényre jutó adózott eredmény
  • P/S ráta: részvény árfolyam/ egy részvényre jutó árbevétel
  • P/BV ráta: részvény árfolyam/ egy részvényre jutó könyv szerinti vállalatérték

Nézd meg az összehasonlító csoporthoz képest, hogy a vállalatod, az adott mutató szerint mennyire alul, vagy túlértékelt és vond le a következtetést. Itt azért felhívnám a figyelmed, hogy ha az összehasonlító csoport tagjai túlértékeltek, akkor nem lesz reális a te eredményed sem…

Még egy harmadik módszert is mutatnék, amit szintén sokan használnak. Ez pedig a könyv szerinti értékhez viszonyított árazás. Ha egy részvény a könyv szerinti értéke alatt forog (nézd meg a cég pénzügyi mutatói között), arra nem lehet mást mondani, olcsónak tűnik. Ennek persze sok oka is lehet, de érdekes a logika. Itt is felhívnám a figyelmet egy komoly kockázatra, ez pedig a csődkockázat. Egész egyszerűen az is oka lehet a túlzott diszkontnak, ha csőd közelbe került.

Összefoglalóan, mielőtt részvényt veszel, ne elégedj meg a charttal. Nézz kicsit utána. Nézd meg legalább az utolsó éveit, hogy nőtt-e az árbevétele, eredménye (ha egyáltalán van neki) vagy egyszerűen gondold végig, hogy a mai felgyorsult és digitalizálódó világunkban mennyire lehet helye a konkrét cégnek.

(Ha van brókered és szeretnéd letesztelni, hogy érti-e a dolgát, kérd meg, ha legközelebb beszéltek/találkoztok magyarázza el neked a DCF modell ényegét, gyorsan ki fog derülni, hogy jó helyen vagy-e :-) )

Haladó olvasóknak szeretnék mutatni még egy linket, ami a piac mai helyzetével, árazottságával kapcsolatban érdekes gondolatokat ébreszt, de nem szeretném lelőni a poént:

Sikeres kereskedést!

Bankár

szerda, 08 november 2017 20:21

Mennyit kereshetsz a tőzsdén?

Állandó visszatérő téma tőzsdei fórumokon, blogokon, hogy mennyit lehet keresni akár a forexen, akár részvényekkel, kötvényekkel, származtatott termékekkel.

mennyit kereshetsz a tőzsdénRengetegen illúziókat kergetnek, tévhitben vannak, jól jöhet egy kis tisztán látás. Mindenki tudni szeretné mennyi az annyi, lássuk hát a számokat!

A cikk ki fog térni az államkötvények, vállalati kötvények, részvények, devizák és ezek tőkeáttételes változataira is, mint pl. a határidős ügylet, opciós ügylet, és természetesen a forex.

Mielőtt mélyebben beleásunk, felhívnám a figyelmet arra az örökérvényű összefüggésre, hogy minél magasabb hozamot szeretne valaki, annál nagyobb lesz a kockázata. Pont. Ez talán egyedül az opciós piacokon nem igaz ebben a formában, de az már egy másik történet.

Ráadásul a hozam és kockázat között nem lineáris, hanem inkább exponenciális az összefüggés és ez sajnos a kockázat kárára.

Először is, ha van valamilyen értékpapír befektetésed, a köznyelv ezt passzív befektetésnek is hívja. Miért is passzív? Mert a befektető részéről nem tartozik hozzá tényleges gazdasági aktivitás, érdemi munka, gazdasági értékteremtés.

Logikus az is, hogy az aktív munkával, aktív gazdasági folyamatokba való bekapcsolódással, értékteremtéssel illő magasabb hozamokat, magasabb megtérülést elérni, így ha igazán sokat akar valaki keresni, érdemes megfontolni ezt a vonalat is és nem rácsücsülni a pénzünkre.

Visszatérve az eredeti gondolatmenetre, elemezzük ki tehát a „passzív” befektetéseket.

Először is fontos fogalom a kockázatmentes hozam. Ez az a hozam, amely elméletileg zéró kockázat mellett elérhetsz. Ez mindennek az alapja! Általánosan elmondható, hogy ennek mértéke kis szórással a jegybanki alapkamat és/vagy inflációs ráta körül alakul.

Legközelebb áll ehhez az elméleti hozamszinthez a hosszú futamidejű állampapírok hozama.

Ha a magyar példát nézzük, 0,9%-os a jegybanki alapkamat és kb. 2% a jelenlegi infláció. Jól igazolja az előző összefüggést a nagyjából 0-3% közötti, a jelenleg elérhető kockázatmentes hozamszint.

A fentiekből következik, ha találsz mondjuk egy másik devizanemben egy másik állam által létrehozott államkötvényt, és annak elvárható hozama pl. 6%, akkor 6% körül várható ott az infláció és az adott állam jegybanki alapkamatja is. Tehát nincs értelme megvenni nagy valószínűséggel az adott kötvényt, mert a piac azt árazza, hogy évente 6%-kal fog gyengülni az adott infláció miatt az adott deviza. (oka a kamatparitás, ennek a hatásnak az ellentételezésére alkalmazza pl. a forex bróker az overnight kamatot is) Ha a másik állam mondjuk forintban bocsátana ki államkötvényt, az már más tészta. De ennek is meg lenne az oka, valószínűleg az ottani államcsőd magasabb kockázatával lenne magyarázható a felár.

Menjünk tovább, nézzünk egy esetet, amikor azt mondja pl. egy vállalat, hogy kibocsát egy kötvényt 4% kamat mellett. Mivel egy vállalat jóval kisebb, mint egy állam, méretéből, működéséből is adódik, hogy általában nagyobb a csődkockázata. A befektetők emiatt magasabb hozamot várnak el.

Mindig érdemes úgy kalkulálnod, hogy a kockázatmentes hozamot megnézed, és az felett vár el a piac egy bizonyos kockázati prémiumot. A kötvényeknek kisebb a kockázata, mint a részvényeknek, így a kockázati prémium is kisebb. Fontos ok az is, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint, ha „beborul” pl. egy részvénytársaság, a kötvény, mint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a részvény előtt van az abból eredő jogok kielégítése tekintetében, tehát a nagyobb kockázatot a részvényes futja.

Mi van akkor, ha holnap találkozol egy Magyarországon kiállított kötvénnyel, ahol mondjuk 8%-os éves kupont ígérnek? Először is miért fizetne valaki 8%-ot az előzőek alapján? Csak akkor, ha nem kap olcsóbban forrást. Ez viszont jelentős csődkockázatot vélelmez (vagy csalást). De van még egy probléma. Jelenleg a vállalati hitelek bubor + 1-4% közötti hitelkamat mellett elérhetőek, ami a nulla körüli bubor mellett ténylegesen 1-4% hitelkamatot jelent. Ha egy vállalat kaphat mondjuk 3% mellett banki kölcsönt, miért fizetne 8%-ot a kötvényeseknek? Hát azért mert valószínűleg nem állnak vele szóba a bankok, hitelképtelen, így ha te veszel a papírjából, akkor nem túl megfontolt döntést hoztál, lehet hogy a cég a csőd szélén áll.

Lássuk a részvényeket! Milyen éves hozamot várhatok el egy részvénytől? (ha a piac jól árazott) Itt is a kockázatmentes hozamból kell kiindulnod és ezen felül lesz a fentiek szerint egy kockázati prémium. Na de mekkora ez? Most csalódást kell okoznom, mert historikus adatok, statisztikák alapján ez a prémium 3-5% körül van átlagosan a kockázatmentes hozam felett.

Nézzük példaképp azt, hogy egy adott időpontban van 6%-os infláció és veszel egy átlagos kockázatú részvényt. Nagyjából 9-10%-os elvárt hozamszint jön ki. De mivel jelenleg a kockázatmentes hozam nulla körül van a világban, a piac által elvárt, átlagos kockázatú részvényhozam csak 3-5%. Átlagosan, ez nagyon fontos!

Csak ennyi? De hát tavaly pl. a BUX index kb 50%-ot emelkedett, ez így egy baromság! Sajnos nem. Az eltérés oka az, hogy a részvényeknél van egy újabb kockázat is, ez pedig a várható hozamok szórása. Azaz a hozam nem mindig ennyi lesz, hanem ezen átlagos érték körül fog szóródni. Tehát lehet, hogy 10 évig a kockázatmentes hozamot sem éred el részvényeiddel, vagy még buksz is rajta, majd 1 év alatt behoz minden lemaradást… Így jöhetnek létre olyan extrém forgatókönyvek is, mint amit most láthatsz néhány magyar papírnál, vagy mint amit láthattál 2008 körül a világ tőzsdéin.

De ezt máshogy is lehet igazolni. Tegyük fel, hogy van egy vállalat, amely a piacon reálisan van értékelve. A tárgyévben produkál kereken 10% adózott eredményt. Indokolt lehet-e nagyobb mértékű részvényár emelkedés, vajon, mint 10%? (a kritikus hangok elé mennék, nem bonyolódnék most bele a DCF alapú értékelési modellekbe) Ha abból indulunk ki, hogy a 100%-át kifizeti osztalékba a cég, és éves távlatban nem változik az árfolyama, akkor 10% bruttó hozamod lesz a példa szerint. De ha ennek csak egy részét fizetik ki osztalékként, a többit visszaforgatják, akkor meg a vállalat értéke kellene hogy emelkedjen az árfolyamon keresztül, és az osztalékhozamod + árfolyamnyereséged kellene hogy 10% legyen együttesen. Elméletben.

A múlt hosszú távon viszont mindezt alátámasztja. Historikusan az amerikai részvénypiac teljesített a múltban a legjobban az elmúlt 100 év alapján a világon, kb. éves 8-9%-ot produkált átlagban. (ha a kockázati prémium 3-4% volt, akkor átlagos kockázatmentes hozamszint 5% körül lehetett)

És láss csodát, az amerikai vállalatok átlagos adózott eredménye is 8-9% körül ingadozott a bevételük hányadosában. Konzekvencia, hogy a vállalat várható növekedése, profitabilitása határozza meg a várható átlagos hozamot, és nincs értelme osztalékpapírokat keresni, mert ha nem fizetnek osztalékot, és a pénz bent marad a cégben, akkor az be kell, hogy épüljön az árfolyamokba a vállalat értékesedése következtében. Az osztalék bizonyos szempontból sajnos csak egy illúzió…

Az is igaz, hogy nem minden részvény azonos kockázatú, így ez egy átlagos érték, mindenki szíve joga, hogy kisebb-nagyobb kockázatú részvények között válogasson, de a várható hozama - kockázata is ennek függvényében fog alakulni… Szerencséje bárkinek lehet a részvénypiacon is, de az átlag, a realitás más számokat mutat.

(ha érdekel komolyabb szakirodalom, javaslom Aswath Damodaran: A befektetések értékelése című könyvét, 1070 oldalas, egyedülálló szakmaisággal)

Lássuk a devizákat. Fontos tény, hogy a deviza tartása elméletileg önmagában egy nulla hozamú befektetés. Az sem sokat javít a helyzeten, ha néha veszel, néha eladod. Lehet néhányszor bejön az olcsó vétel és drágább eladás, de sok-sok embert láttam már befürödni ezzel, amikor az árfolyam egészen más szintekre költözött és minden korábbi profit úszott.

Ha tőkeáttétel nélküli devizaügyleteid vannak és jól is csinálod, szerencséd is van, évente néhányszor realizálhatsz néhány %-ot, de nem valószínű hogy több lesz éves szinten mint 5-10%.

És elérkeztünk ahhoz a pillanathoz, amikor a hozaméhes ügyfelek leleményes elméje létrehozta a tőkeáttételes ügyleteket. Így jöttek létre pl. a határidős és opciós ügyletek, certifikátok, illetve a forex is. Mi a cél? Ha hosszú távon 5-10% felett nem nagyon lehet tőkeáttétel nélküli reálhozamot elérni, akkor megoldás kellett arra, ha valaki többet szeretne. Ezek a tőkeáttételes és származtatott termékek.

Ha esetleg nem tudod mi az a tőkeáttétel, akkor a következőt jelenti: befekteted a saját tőkédet, de kapsz kölcsön mellé X összegű idegen tőkét, amiért optimális esetben kockázatmentes körüli kamatot fizetsz. Így jelentősen megnő a saját tőkédre vetített hozampotenciálod, mert az idegen tőke hozama is a tiéd, viszont ezzel együtt a kockázatod is ugyanígy nő, mert az idegen tőke csak kölcsönbe van. Ha 1:10-hez tőkeáttétellel fektetsz be és a részvény amit vettél, hozott 5%-ot, akkor (1+10)*5= 55% hozamod lesz. De ha esik a részvény 10%-ot, akkor (1+10)*10= 110% veszteséged, aminek köszönhetően a teljes tőkéd elbuktad, sőt ha folyamatában nem zárod le az ügyletet, még akár többet is buktál, mint a tőkéd 100%-a.

Ha becsülni szeretnéd a tőkeáttételes befektetésed hozamát és kockázatát, akkor egyszerűen csak szorozd fel a számológépeddel a tőkeáttétel nélküli becsült adatokat.

Jól mutatja, hogy a forexen gyakran alkalmazott 1:500-hoz tőkeáttétel micsoda őrült kockázatot jelent, ha nem jól menedzseled a pozícióméretet. A forexezés olyan, mint tőkeáttétel nélkül kereskedni egy devizapárral, csak az árfolyamokra oda teszel egy jó erős nagyítót.

Sok statisztika készült már arról hogy a forexesek milyen magas aránya nullázza le számláit, és ennek nincs is egyszerűbb oka, mint hogy szinte kezelhetetlen mértékű a felvállalt kockázat. Viszont ha jól csinálod, elméletben akár évi több száz %-os hozam is elérhető, de nagyon- nagyon kevesen vannak, akik ilyen eredményesek, és nem nullázzák le egyik évben sem magukat. Sokkal inkább valószínű, hogy néhány tíz %-ot keres a sikeres forexesek többsége, de vannak kivételek természetesen.

Ha valaki kifejezetten aktívan menedzseli saját tőkéjét, van lehetősége számos technika elsajátítására, amellyel a hozamlehetősége megtartása mellett jelentősen csökkentheti kockázati szintjét. A legjelentősebb megközelítés ezek közül közgazdasági Nobel díjat is kapott, ez a portfolió elmélet Harry Markovitz-től. Ha érdekel titeket, akkor amint időm engedi, leírom a működését, gyakorlati használatát. Engem különösen foglalkoztat ezen elmélet ráültetése a forexre, remélem jövőre tudok rá időt is szánni.

Remélem sikerült hasznos infókat adnom.

Sok sikert!

Bankár

1. oldal / 5
 

Regisztrálj!

Tagjaink további tartalmakat is elérhetnek!
A regisztráció INGYENES!

Keresés

Idézet

"A siker jobbára azon múlik, hogy akkor is kitartsunk, amikor mások már feladták."

William Feather

Reklám