Vádemeléssel zárultak a Libor-botrányként elhíresült ügy nyomozásai Londonban, három volt Barcalays kereskedő ellen.
Az SFO (Serious Fraud Office) és a brit pénzügyi felügyelet feltárta, hogy a Barclays kereskedői a globális pénzügyi válság előtt és alatt haszonszerzés céljából manipulálták a globális irányadó bankközi kamatlábat, a Libort.
A Libor közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, a befektetési bankok által terjesztett szintetikus termékek – vagyis a többféle befektetési eszközből összeállított csomagok – és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát. Mindez átszűrődhet kiskereskedelmi szintre is, hatást gyakorolva például a lakossági jelzálogkamatokra, a hitelkártya-használati díjakra vagy a gépjárműhitelek kamataira.
A Barclayst már a botrány kirobbanásának évében 290 millió font (csaknem 110 milliárd forint) bírsággal sújtották a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságok, és az ügy nyilvánosságra kerülése után nem sokkal lemondott a Barclays vezérigazgatója, Bob Diamond és a bank elnöke, Marcus Agius. Antony Jenkins, a Barclays jelenlegi vezérigazgatója nemrégiben kijelentette a BBC-nek, hogy várakozása szerint legalább öt-tíz évbe telik, mire helyreáll a Barclays iránti közbizalom.
Az ügyben kezdett vizsgálat azóta mindazonáltal kiterjedt számos más bankcsoportra is hasonló kamatmanipulációs tevékenység gyanújával. A Royal Bank of Scotlandre (RBS) tavaly még nagyobb, 390 millió font (csaknem 150 milliárd forint) pénzbüntetést róttak ki a brit és az amerikai hatóságok, a Rabobank három volt kereskedője ellen pedig az Egyesült Államokban emeltek vádat piaci manipuláció vádjával, amelynek alapján akár 30 év börtönre is ítélhetik őket.
