Akkor a félelem

Mint írtam van a negatív és a párja a pozitív félelem. Mindegy melyiket nézzük, mert igazából nem a félelem a főszereplő. Akár hiszitek akár nem maga a félelem már csak egy végtermék (ok-okozat). Saját bonyolult elménk teremtménye.

Ha nem így lenne, akkor vasárnaponként, mikor kiderül a kis otthonomban, hogy vagyok valaki, (asszonykám kiabál, hogy valaki, hozzon kenyeret, tejet, bármit a boltból) én pedig rohanok J, nos akkor a boltban vásárolhatnák félelmet, vagy ép bátorságot. De mint ti is tudjátok, ilyet nem árulnak. Ha valakinek bármelyikből van, az azt jeleni, hogy azt ő maga gyártotta, és a lényeg ebben rejtőzik. Ti magatok vagytok a teremtők. Akár tetszik, akár nem, a ti világotokat és érzéseiteket saját magatok teremtitek. Lehet ezt megmagyarázni, lehet elmismásolni. Minden esetre felhívom a figyelmeteket, hogy nem engem, nem mást, hanem saját magatokat csapjátok be.

Akár tetszik nektek akár nem a „világban” nincs olyan, hogy jó, éppúgy ahogy olyan se létezik, hogy rossz. Ha úgy gondoltok rá, hogy most éppen jó, vagy rossz az már a ti véleményetek. Oké, egy példa, hogy érthetőbb legyen. Reggel ébredés, kinéztek az ablakon süt a nap, (jó idő van), esik az eső, (rossz idő van). Lehet, hogy így van, de a jó és a rossz az idő előtt már nem más, mint minősítés. A ti véleményetek az időjárásról. Akár elfogadjátok, akár nem, az időjárás egyszerű mivoltában csak van. Ezen túl lépve jelenik meg az elvárás. Ez sem más, mint valaminek a kivetítése a jövőbe, és itt is a saját elménk az, ami az egész mögött megjelenik, mint teremtő. Mint látjátok maga a magyarázat oly egyszerű, hogy könnyedén ráragasztható a hihetetlen jelző. Pedig nem az. Nagy vonalakban ez a valóság.

Tényként kezelem azt, hogy maga az élet borzasztóan egyszerű, csak mi emberek vagyunk, akik bonyolítjuk. Minden jön, megy és történik, ott és akkor, amikor kell, de mi mögé tesszük a félelmeket, elvárásokat és persze a minősítést, ami által minden sokkal, de sokkal bonyodalmasabb lesz. Ez az, ami megakadályoz minket abban, hogy megéljük magát az életet, ami nem más, mint a MOST. Igen Echart Tolle, de a lényeget nem lehet elvenni mindabból, amiről beszél. Az élet ott van minden egyes szívdobbanásban. Nem előtte, nem utána, hisz az már múlt és jövő. Közben kimarad maga az élet, amit igazából meg kellene élnünk. Nehéz, talán lehetetlen minden egyes pillanatban a jelenben lenni. De azért egy próbát mindenkép megér. Semmi más, csak egy napot igyekeztek úgy leélni, hogy a jelenre figyeltek, hogy azt próbáljátok megélni. Maximum arra jutok, hogy teljesen mást tapasztaltok, mint amit megszoktatok. Veszteni valótok nincs. Mint lehetőség ott lebeg, hogy esetleg felébredtekJ. Persze ez már lehet elvárás, de csak ha elé teszitek magának a megélésnek. De a lényeg az lenne, ha az elmétek fölé emelkedtek és a minősítések helyet a tapasztalást választjátok, egészen más szintekre emelkedtek.

A lényeg az lenne, hogy mindenkinek meg van a lehetősége, hogy a jelenben hozzon, tudatos döntéseket. Persze mire ez megtörténik meg kell járni az elme alkotta útvesztőket. Az, aki megtalálja a Szent Grált (alap, hogy mindenki azt keresi ) bejárt egy utat, amit nem tudok másképp nevezni, mint személyiség fejlődés. Ez az a dolog, ami nélkül e szakmában mindenki csak próbálkozó marad. Tudom közhely, de már a legelején elmondták, hogy 20% technika és 80% pszichológia. Csak azt nem értem, hogy miért vannak ezen sokan meglepődve? Illetve az is elgondolkoztat, ha valaki mindezt tudja, akkor miért nem tesz azért, hogy ne legyen hiányos az a 80%. Reggeltől estig és estétől reggelig, időt és energiát nem sajnálva dolgozik évek óta azon a 20%-on. Mindent megadna egy kereskedési rendszerért, ami működik. Talán már több tucatot kipróbált, de amint jelentkezik egy mérhető vissza esés, máris vadásza a következőt. Természetesen ahogy lennie kell, az első x kötés tökéletes, de mire megszokná amit néznie kell már megint nem működik, és kezdődik minden elölről.

De a lényeg, hogy mindig minden a 20%-ról szól. Belegondolni is fájó, hogy mindegy mi van a 20% mögött egészen addig, amíg a 80%-os oldallal nem foglalkoztok. Aki bent marad a játékban és megérti a 80% fontosságát ráébred, hogy az is elég, ha pénzt dob fel (fej vagy írás), az induló 50-50% találati arány mellett már nagy gondja nem lehet. Kicsit türelmesebb a hozam oldalon és agresszív a veszteség oldalán és hónap végén máris pluszos számok várnak rá. Ennyi! Se több, se kevesebb nem kell egy pluszos hónaphoz. A megoldás ott van mindenki naplójában, csak le kell tudni olvasni.

Két kép. Az első beteges. A második jó úton halad.