Általános vélekedés, hogy a sikeres kereskedés nagymértékben a mentális felkészültségen múlik. Mégis szinte mindenütt csak a technikai oldallal foglalkoznak.

Beszéljünk akkor most a stresszhez való alkalmazkodásról. Különböző ingerekre a különféle szervezetek más módon és más intenzitással reagálnak. Egy kisegér megriad egy megmozduló faágtól, amire a gorilla rá sem hederít. Selye János kutató viszont megállapította, hogy a különféle ingerek hatására képződő stressz, minden esetben hasonló lefolyású.

Alarm reakció:
Stresszhelyzetre minden élő szervezet a “harcolj vagy menekülj” válasszal reagál. Egy váratlan inger, vagy veszélyként azonosított helyzet beindítja a hormontermelést. Felgyorsul a szívverés, kitágulnak a pupillák, nő a vércukorszint, megemelkedik a vérnyomás és a légzésszám, megfeszülnek az izmok, csökken az emésztés. Ezen folyamatok autonóm vezérlésére szakosodott a vegetatív idegrendszerünk szimpatikus része. Ezen agyterület felett, nincs tudatos kontrollunkEz egy nagyon hasznos képesség, ha az erdőben sétálva szembetalálod magad egy medvével. Az evolúciós folyamat során ez biztosítja a túlélést.

Aktív ellenállás:
Ha a külső behatás tartós, akkor a szervezeted egyre erősebben kezd ellenállni az őt érő ingernek. Egyre több energiát mozgósítva megpróbál alkalmazkodni. Ha ezeket az energiákat nem tudja a szervezet pótolni, nincs lehetőség a regenerálódásra, a stresszt okozó inger nem szűnik meg, vagy nem születik megoldás annak elhárítására, akkor idővel bekövetkezik a harmadik fázis.

Come to my page!

Kimerülés:
A szervezet tartalékai kimerülnek, a test immunrendszere leépül, levertség és depresszió jelentkezik. Egyes állatkísérletekben, ahol a szenvedő alanynak nem volt lehetősége a stresszt elhárítani, végül bekövetkezett a kimúlás.

A stressz nem feltétlenül ártalmas. Kis mértékben ösztönzőleg hat, mint azt előző cikkemben is írtam. Selye megkülönböztetett jó stresszt (eustressz), és rossz stresszt (distressz). A jó stressz szakasza a feszült figyelem maximumáig tart, ahol a legjobb a teljesítményünk. Minden további új inger a distressz állapotába billent minket, ahol teljesítményünk már romlani kezd. Kereskedés közben ugyan ritkán találkozunk medvével, de adódnak olyan helyzetek és ingerek, amik ugyanúgy stresszt váltanak ki belőlünk. A stresszért felelős ingerek hatása pedig összeadódik. Reggel családi veszekedéssel indult a nap + lerobbant az autó a dugóban+ nem ért oda a pénz a brókerhez+ már megint nincs internet+ be kell fizetnem a gázszámlát+ már megint ellenem megy a piac= feszült idegállapot, átbillenés a distressz zónába.

A stresszt okozó tényezőkhöz való alkalmazkodás az okok feltárásával kezdődik. Őszintén és kritikusan vizsgáljuk meg magunkat. Mi az, ami a stressz reakciót kiváltja bennünk. Legyen ez példának okáért a túlzott veszteségtől való félelem. Nem engedhetem meg magamnak, hogy túl nagy összeget veszítsek a kereskedéseim során.

Miért érzem túl nagyoknak a veszteségeim?

  • Túl kicsi a számlaméretem a kereskedni kívánt termékhez. 1 pont/ pip változás túl nagy elmozdulást okoz a teljes számlaméretemhez képest.
  • Túl nagy a minimális kötésméret a jelenlegi brókeremnél a számlámhoz képest.
  • Rosszul méretezem a pozícióimat, ezáltal túl nagy kockázatokat vállalok egy-egy üzletkötésen.
  • Túl távoliak a stopjaim a kötésméretemhez képest, ezért túl nagy kockázatot vállalok.
  • Túlzásba viszem a kereskedést (overtrading).
  • Vissza akarom nyerni a korábbi veszteségeimet, de újabb veszteségekbe kerülök (revenge trade).

Ha már megvan az ok, megkereshetjük a számunkra optimális megoldást.

  • Növelem a számlám méretét.
  • Számla típust, vagy brókert váltok.
  • Alkalmazok pozíció méretező programot. Csökkentem a kötésméreteimet.
  • Keresek jobb belépési helyeket. Csak a nagyon kedvező hozam-kockázat arányú üzleteket kötöm meg.
  • Korlátozom a kereskedésre szánt időmet. 2-3 óránként szünetet tartok. Kiugró nyereség esetén befejezem a kereskedést.
  • 3 egymást követő vesztes kötés után aznapra befejezem a kereskedést. Vesztő periódusban pár nap szünetet tartok.

Te alkotod a saját kereskedési szabályaidat, bármi lehet a jó megoldás. A lényeg, hogy a szabályaid a saját egyéniségedre legyenek szabva, és következetesen be is tudd őket tartani. Ha az új szabályaidnak köszönhetően a veszteségeid redukálódnak egy olyan szintre, amit már nem tekintesz veszélyesnek, akkor az ebből eredő inger már nem fog nálad stressz reakciót kiváltani, vagy csak jóval kisebb mértékűt, mint korábban.