Sokak szerint a részvénybefektetés is egy lutri, egy szerencsejáték. Persze vannak extrém példák, de általánosságban véve ez az állítás nem igaz.

Szeretném megmutatni, hogy hogyan közelíts a témához, mit gondolj végig és mit nézz meg. Ígérem a cikk végére sokkal közelebb leszel a helyes döntés meghozatalához. Először is lenne hozzád egy kérdésem:

Mi a különbség a részvény ára és az értéke között?

Kezdjük a könnyebbel, az árral. Ez az, amennyiért most a tőzsdén megvásárolhatod. De ez az ár jóval többet jelent, mint amit elsőre gondolsz. Ha a részvény árát felszorzod az összes kibocsátott részvény darabszámával, akkor megkapod a piaci kapitalizációt, amire a piac jelenleg magát a vállalatot, pontosabban az összes részvényt együttesen értékeli.

Miért fontos ez? Hát itt kezdünk „érdekes vizekre” evezni. Ha veszel egy adott áron egy részvényből, azt értelmezhetjük úgy is, hogy olcsónak tartod a vállalat jelenlegi piaci árát. Na de mihez képest? A viszonyítás alapja a vállalat valós értéke kell, hogy legyen, mégpedig azért, mert hosszabb távon nézve az árnak a reális érték körül kell ingadoznia.

Ha a valós értékhez képest olcsóbban lehet megvenni a vállalat jelenlegi részvényeit, az jó befektetésnek tűnhet, ha drágábban, akkor nem hibázol nagyot, ha realizálsz.

Folytatnám az előző gondolatmenetet. Tudjuk, hogy mi a vállalat / részvény jelenlegi ára, akkor határozzuk meg az értékét is. Erre több módszer is van, de tudományosan a legelfogadottabb a DCF (diszkontált cash flow) alapú értékelés, ami a vállalat jövőbeni pénzáramlásainak értékeit diszkontálja vissza a mai értékre. A valóságban ez a logika egyszerűbb, mint ahogy most elsőre tűnhet, szeretnék egy egyszerű példát mondani, de az egyszerűség kedvéért először a kötvénypiacról.

Van példaképp egy 1 év hátralévő futamidejű, 1 Mft névértékű, kamatfizetés nélküli kötvényed (diszkontkötvény). Mennyit ér ma, ha az egy éves kötvények elvárt hozama jelenleg 2%? A válasz egyszerű, visszadiszkontáljuk az elvárt hozammal: 1000000/1,02= 980392Ft. Nos ugyanezt csináljuk a vállalattól elvárható pénzáramlással is a vállalatértékeléskor. A cash flow kimutatás táján kell keresgélned, ami alapján a jövőbeli szabad cash flowkat diszkontáljuk vissza. Mivel diszkontáljunk? Ez egy izgalmas kérdés. Azzal a hozammal, amit a vállalat részvényesei és hitelezői elvárnak a vállalattól.

Ez a rész alapvetően nagyon mélyre vinne, így aki úgy gondolja, hogy szeret utána nézni a részvényeknek, mielőtt megveszi azokat, nekik szól ez az irány. 🙂 Még talán annyit jegyeznék meg, hogy minél jobbak a vállalat növekedési kilátásai, a vállalat értéke ezt le kell, hogy kövesse. Általánosságban elmondható, hogy az érett vállalatok, amik már nem igazán nőnek tovább, ők a tipikus osztalékfizetők, akik viszont növekedési pályán vannak, ott az eredmény jellemzően visszaforgatásra kerül és a vállalat árfolyamában kellene lecsapódnia.

Ha az előző rész kissé megilyesztett, akkor itt egy sokkal egyszerűbb módszer is arra, hogy megállapítsd a részvény alul, vagy túlértékeltségét, ez pedig a piaci összehasonlító adatok alapján történő vállalatértékelés. A teendőd a következő: keress néhány hasonló vállalatot a célpontodhoz képest. (hasonló tevékenységi kör, vállalatméret)

Válassz ki egy pénzügyi mutatót, ami alapján szeretnéd a vállalatod mutatóját a többi vállalatéval összehasonlítani. Pl.:

  • P/E ráta: részvény árfolyam/ egy részvényre jutó adózott eredmény
  • P/S ráta: részvény árfolyam/ egy részvényre jutó árbevétel
  • P/BV ráta: részvény árfolyam/ egy részvényre jutó könyv szerinti vállalatérték

Nézd meg az összehasonlító csoporthoz képest, hogy a vállalatod, az adott mutató szerint mennyire alul, vagy túlértékelt és vond le a következtetést. Itt azért felhívnám a figyelmed, hogy ha az összehasonlító csoport tagjai túlértékeltek, akkor nem lesz reális a te eredményed sem…

Még egy harmadik módszert is mutatnék, amit szintén sokan használnak. Ez pedig a könyv szerinti értékhez viszonyított árazás. Ha egy részvény a könyv szerinti értéke alatt forog (nézd meg a cég pénzügyi mutatói között), arra nem lehet mást mondani, olcsónak tűnik. Ennek persze sok oka is lehet, de érdekes a logika. Itt is felhívnám a figyelmet egy komoly kockázatra, ez pedig a csődkockázat. Egész egyszerűen az is oka lehet a túlzott diszkontnak, ha csőd közelbe került.

Összefoglalóan, mielőtt részvényt veszel, ne elégedj meg a charttal. Nézz kicsit utána. Nézd meg legalább az utolsó éveit, hogy nőtt-e az árbevétele, eredménye (ha egyáltalán van neki) vagy egyszerűen gondold végig, hogy a mai felgyorsult és digitalizálódó világunkban mennyire lehet helye a konkrét cégnek.

(Ha van brókered és szeretnéd letesztelni, hogy érti-e a dolgát, kérd meg, ha legközelebb beszéltek/találkoztok magyarázza el neked a DCF modell ényegét, gyorsan ki fog derülni, hogy jó helyen vagy-e. 🙂

Haladó olvasóknak szeretnék mutatni még egy linket, ami a piac mai helyzetével, árazottságával kapcsolatban érdekes gondolatokat ébreszt, de nem szeretném lelőni a poént:

Sikeres kereskedést!

Bankár