A részvény az egyik legismertebb értékpapír típus. Részvényesként résztulajdonosa lehetsz egy vállalatnak. Tudd meg, hogy miért lehet jó neked, ha a pénzed részvénybe fekteted!
A részvény egy tulajdonjogot és egyéb jogokat megtestesítő értékpapír. A részvényes résztulajdonosa annak a vállalatnak, aminek a részvényét birtokolja, akkora részarányban, amekkora részt a részvényei képviselnek. Két fő részvény típus létezik. A bemutatóra szóló és a névre szóló részvény. A bemutatóra szóló, szabadon átruházható, míg a névre szóló csak úgy, ha az új tulajdonost bejegyzik a részvénykönyvbe. Ezeken belül még további típusok is vannak, amiket csak felsorolás szintjén említek meg, a tulajdonságaik nélkül. Ezek a törzsrészvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, saját részvény, kamatozó részvény.
A részvényes jogosult az adott társaság közgyűlésen részt venni, és résztulajdona arányában szavazni. A részvényesek a közgyűlésen elhangzó információk, bejelentett jövőbeni tervek és eredmények, esetleges problémák ismeretében értékelhetik a befektetésüket, és dönthetnek, hogy továbbra is a társaság résztulajdonosai kívánnak-e maradni. Ha a részvényesek többsége elégedetlen, szavazataikkal akár le is válthatják a vezetőséget.
Részvényt általában azért vásárlunk, hogy árfolyamnyereséget érjünk el. Ehhez viszont az kell, hogy legyen olyan körülmény, ami belátható időn belül emelni fogja a részvény árfolyamát. Ezt eredményezheti a javuló eredményesség, a növekvő árbevétel, terjeszkedés, új piacok meghódítása, felvásárlások, fúziók, áttörő kutatás-fejlesztési eredmények, új termék bevezetése, szabadalom megszerzése, vagy bármi más, ami pozitív hatással bír a jövőbeli kilátásokkal kapcsolatban. Jegyezd meg, hogy a tőzsde mindig a jövőt árazza!
A részvényvásárlás másik fő oka az osztalék. A részvény egyik legfontosabb vagyoni joga, az osztalékra való jog, ami a társaság nyereségéből való részesedés jogát jelenti. Az osztalékfizetés mértékéről az éves közgyűlés határoz. Vannak kifejezetten jó osztalékfizető részvények, amik a megtermelt nyereség jelentős részét évről évre szétosztják a részvényesek között. Egy ilyen részvényekből felépített portfólió, hosszú távon remek passzív jövedelemtermelő forrás lehet. Erről szól Sólyomi Dávid – Osztalékból szabadon című könyve.
A részvény elemzése, értékelése történhet a cég fundamentális mutatói, vagy pusztán az árfolyam grafikonja alapján, a technikai elemzés eszközeivel. A fundamentális elemzés jellemzően közép és hosszútávú előrejelzés, és azt vizsgálja, hogy a cég valódi értéke mennyire van összhangban a részvényei pillanatnyi értékelésével. Egy cég életében előfordulnak alul és túlértékelt időszakok. Hosszú távú befektetés szempontjából egy alulértékelt cég részvényeit megérheti vásárolni, mert ha a cég ismét fellendül, a részvényei könnyebben produkálhatnak emelkedést, mint egy eleve túlértékelt vállalat részvényei.
ZRT-k estében a részvény előállítható nyomdai úton, vagy dematerializált formában. A nyomdai úton előállított részvényeknek a következő elemeket kötelezően tartalmazniuk kell: A részvénytársaság cégnevét, székhelyét. A részvény sorszámát és névértékét. Azt hogy bemutatóra vagy névre szól. Ha névre szóló, akkor a tulajdonos nevét. A kibocsátás időpontját, a kibocsátott részvények számát, és a kibocsátáskori alaptőke nagyságát. A részvény fajtáját, és a hozzá fűződő jogokat, amit az alapszabály meghatározott. Valamint az igazgatóság cégszerű aláírását. A cég veztetése dönthet az egyik formából a másikba történő áttérésre.
NYRT-k esetében a részvény csak dematerializált formába állítható elő. Az elektronikus tőzsdei kereskedésben csak értékpapírszámlákon nyilvántartott, dematerializált részvényekkel, azaz elektronikusan kibocsátott és digitálisan nyilvántartott részvénnyekkel fogsz találkozni. A részvények tőzsdei kereskedését nagyon szigorú törvények szabályozzák. A részvének elszámolását külön elszámolóház végzi, és a részvények nyilvántartása az ügyfél nevére szóló értékpapírszámlán történik.
Egy vállalat jellemzően tőkebevonás céljából bocsát ki részvényeket. Ha kibocsátáskor jegyzel részvényt, akkor az értékpapír megvásárlásával a pénzedet véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátod. A részvény visszaváltására a vállalt nem kötelezett, de másnak eladhatod a részvényed. Osztozol a vállalat sorsában, jóban és rosszban egyaránt. Ha a vállalkozás jól működik és nyereséges, akkor igen magas árfolyamnyereséget és osztalékhozamot is elérhetsz. Viszont, ha rosszul működik, akkor komoly veszteségeid is keletkezhetnek, ha a részvényed ára sokat esik. Általános vélekedés, hogy a részvény a legkockázatosabb értékpapír, de ebben rejlik a legnagyobb hozamlehetőség is, hiszen az árfolyamnyereség és az osztalékhozam mértéke előre nem tudható.
