Tőzsde, CFD, Forex kereskedés, oktatás, tanácsadás, vagyonépítés, érdekvédelem. 

Forex Klub

Ti írtátok

Nyílt bolg. Bármelyik tagunk írhat bejegyzést, forex, tőzsde, kereskedés, tőzsdepszichológia, stratégia leírás, élménybeszámoló, stb... témákban. A bejegyzések csak moderáció után válnak láthatóvá. Ha segítségre van szükséged a szerkesztéshez, nézd meg a videót!

2017. április 29., szombat 19:26

Kelly formula a forexben

Írta:

A Kelly formula alkalmazása egy megszokott dolog a bankoknál, befektetési társaságoknál. Az online kereskedésssel foglalkozó magánemberek viszont kevéssé ismerik.

Ha valaki nem látta a cikk előzményét, és kíváncsi rá, akkor az itt olvashatja. Utólag nézve, úgy érzem nem lett kellően informális az eredeti írás, főleg, hogy modellezéssel nem támasztottam alá. Most ezt igyekszem pótolni. Mindkét cikk lényegében az optimális tőkekockázatot igyekszik megbecsülni. Az excelből importált képeket rendesen át kellett formáznom, hogy a méretkorlátok alá kerüljek, de remélem a lényeg így is kivehető lesz. Minhárom teszt alatt a végeredmények táblázatos formában is láthatóak.

Tegyük fel az alábbiakat:

Sikeres, statisztikai előnnyel rendelkező kereskedő vagy, aki ugyanazzal a stratégiával, évek óta 1/1 RR mellett 55% találati arányt produkálsz. (költségek figyelembe vétele mellett) Szeretnéd megtudni azt, hogy mi számodra a lehető legoptimálisabb tőkekockázat választás százalékban, de úgy, hogy célod a tökéletes kockázat/profit arányának alkalmazása. Az induló tőke: 10000 (USD?) A kockázatot minden kötés előtt az aktuális tőke %-ában határozzuk meg.

A kísérlet elméleti csupán, ugyanis azt is feltételezzük, hogy bármekkora összegben lehetőség van pozíció felvételére. (ami ugye a valóságban nem adott) Továbbá nincsenek becslési kockázatok, az 55%-ot konstans értéknek tekintjük.

Meg fogjuk vizsgálni, hogy a fenti találati arány mellett, hogyan alakul a bankrollod, ha 1, 2, 5, 10, 20, 30, vagy 50 % tőkekockázatot vállalsz. A kísérlet 200 egymást követő kötés eredményét összegezi, és megjegyzem, hogy az 55% találati arány adatsorát VÉL függvénnyel állítottam elő, így az egymást követő sikeres kötések szórási kockázat tekintetében is objektívnak tekinthető. 3 próbát fogok egymás után lemodellezni.

Lássuk az első eredményt:

k1 masolat

Tőkekockázat mértéke

1%

2%

5%

10%

20%

30%

50%

Egyenleg 200 kör után

13634

18222

38613

90765

110811

16056

0,13

Második teszt:

k2 masolat

Tőkekockázat mértéke

1%

2%

5%

10%

20%

30%

50%

Egyenleg 200 kör után

12366

14919

23410

33279

14592

726

0,00

Harmadik teszt:

k3 masolat

 

Tőkekockázat mértéke

1%

2%

5%

10%

20%

30%

50%

Egyenleg 200 kör után

14190

19740

47170

135588

249325

55380

1,24

Hogy ki mit olvas ki az ábrákból, az mindenkinek szíve joga.

Én két kommentet fűznék hozzá:

  1. Az egyik az, hogy az optimális tét megválasztása hihetetlen fontos. Ha túl nagyon választasz, garantált a bukás, ha túl kicsit, garantált, hogy nem jutsz semmire és a költségek is felemésztenek.
  2. A másik, ami talán még fontosabb, hogy mekkora bankroll ingadozási kockázatai vannak egy olyan stratégiának, amelyben a találati arányod 50% körüli, mint most… Pl. a legutolsó 2 ábra alapján azt mondanám, hogy hiába van statisztikai előnyöd, a sikeres kötés szóródási kockázatai olyan jelentősek, hogy szinte kezelhetetlenek! (itt az egymást követő kötések sikertelenségének negatív hullámaira gondolva, nagyon beszédes a 2-ik, 3-ik teszt bankroll alakulása)

Összességében elmondható, hogy 55%os találati aránynál 200 körre láthatóan igazolódik a Kelly formula irányvonala. A megfelelő  mértékű kockázatvállalás fontossága szerintem elképesztő! (még ha ezek nagyon laboratóriumi körülmények is)

Különösen érdekes lehet ezek után egy olyan modell, amely a fenti statisztikai előnyt megőrizve megmutatná, hogy milyen utakat járhat be a bankrollod, ha a TP és SL szinteket úgy tolod el, hogy a találati arányokat jelentősen lecsökkentjük, vagy megemeljük. Ha lesz időm rá és érdekel titeket, legközelebb megcsinálom.

Bankár

2017. április 21., péntek 21:47

Arbitrázs a tőzsdéken

Írta:

Szeretném megmutatni mennyire fontos az arbitrázs fogalmát ismerni, hogyan tudsz arbitrázsra kereskedni, és elkerülni, hogy mások vele megkárosítsanak!

Akik még nem nagyon találkoztak vele, először is az arbitrázs a kockázatmentes haszon fogalmát jelöli. Nagyon fontos jelző, hogy kockázatmentes! Ha ez nem teljesül, akkor nem beszélhetünk arbitrázsról. Lényegében nincs az a pénzügyi terület, ahol nincs jelen, még ha sokakban nem is tudatosul. A devizapiacokon, kötvénypiacokon, részvénypiacokon, de igazán nagy jelentősége van a származtatott termékeknél. Az arbitrázskereskedésnek a nyerészkedés mellett óriási szerepe van, egyensúlyt teremt. Az ideális állapot mindig az a pillanat, amikor nincs jelen arbitrázs, így ha bárhol a jelenlétét tapasztalod, nulla kockázat mellett fogadhatsz annak megszűnésére.

Hogyan jöhet létre arbitrázs? A lényeg az, hogy egy adott pillanatban egy adott instrumentumra elérhető legyen két különböző ár. De sajnos a legritkább esetben van ez így terítéken, a legtöbbször a te feladatod az, hogy elő kell állítanod az adott terméket szintetikusan. Az egyszerűség kedvéért a költségektől most el fogok tekinteni.

Ha csoportosítani szeretnénk, meghatározhatunk földrajzi arbitrázst és szintetikus arbitrázst. A földrajzi arbitrázs tipikus példája, hogy X vállalat részvénye egy adott pillanatban, Európában például 10 EUR értéken forog, és mondjuk az Ausztrál tőzsdén 11 EUR-nak megfelelő értékben. Mit kell csinálnod? Vedd meg 10 EUR-ért és add el 11 EUR-ért egy időpontban a két tőzsdén. Előbb-utóbb a 2 ár találkozni fog, és bármilyen utat is tesz meg addig az árfolyam, a kockázatmentes hasznod 1 EUR. (a short ügyletnél játszik a kamat is, de nem akarom ezzel bonyolítani most)

Szintén a földrajzi arbitrázs kategóriájába sorolnám a „huncutabb” forex tréderek azon technikáját, amikor 1 időpontban 2 brókernél kereskedünk ugyanarra. Itt alapfeltétel, hogy az egyik bróker rendszere kissé lassabb legyen. Itt ne másodpercekre gondolj, ma már inkább annak milliomod részében szokták a különbséget ma már vizsgálgatni.

A tréder, általában robotizált formában, a lehető legjobb/ leggyorsabb technikai háttérrel kapcsolódik a brókerekhez, és a két bróker közti sebességkülönbséget használja ki arbitrázsként. Erre különféle technikák is vannak, de ha pl. beszakad a piac és ezred, tízezred másodpercek alatt kialakul egy árfolyamrés a két bróker között, azt igyekeznek az előző példához hasonló módon learbitrálni. Itt szeretném felhívni a figyelmed, hogy a brókerek keményen dolgoznak a sérülékenységük megszüntetésére. Továbbá egy átlagos netkapcsolattal felejtsd el, hogy az arbitrázs robotok működni fognak nálad, mire egy átlag felhasználóhoz elér a jel, addigra mások már zsebre is tették a hasznot.

A szintetikus arbitrázs viszont már egy kicsit komolyabb művelet, tanulmányaim során imádtam ezzel foglalkozni, számomra ez sokkal izgalmasabb. Itt egyszer van egy kész pénzügyi termék és egyszer te magad létrehozod annak hasonmását más pénzügyi termékekből. Mivel ez alapvetően forexes oldal, így igyekszem devizás példákat is hozni. Tegyük fel, hogy az EUR/USD árfolyama 1,0500. Világot lát egy fundamentális hír, ami azt eredményezi, hogy az EUR/USD devizapáron nagyon rövid idő alatt felmegy 1,0600-ra az árfolyam. A kérdés: vajon egy adott pillanatban, amikor emelkedik az árfolyam, akkor pl. a dollár más devizákkal szemben is éppen olyan mértékben gyengül, mint ahogy az EUR-val szemben tette? Az egész biztos, hogy nem. Ilyenkor őrült volatilitás van a piacokon és mikorra az összes jegyezhető devizapáron arbitrázsmentesre kisimul az árfolyam, az némi időbe beletelik.

Példa: Felment az EUR/USD árfolyama 1,0600-ra. Itt USD-t adtunk el és EUR-t vettünk. Mi van akkor, ha te USD-t eladsz, de először veszel JPY-t, majd eladod és veszel EUR-t. (tehát USD/JPY majd EUR/JPY devizapárok) Mindkét ügylet esetében USD-ből lesz EUR végeredményben, csak az utóbbi ügyletben 2 lépésben. De amíg a hírtelen árváltozás lezajlik, a két módon kikevert EUR ára némely pillanatokban eltérhet. Értelemszerűen a drágábbat shortolod, olcsóbbat longolod, és amikor a rés megszűnik, zsebre vágod a hasznot. Ehhez is robot kell és brutálisan gyors technika.

 

Egy másik példa, vizuálisan:

Képtalálat a következőre: „arbitrage”

Ha a származtatott piacokon ténykedsz, az szerintem legalább ilyen izgalmas és robot nélkül arbitrálható. A származtatott termékek árazásánál alapszempont, hogy ne legyen arbitrázs, pedig mégis van. :-)

Tegyük fel, hogy van egy részvényed, aminek az azonnali piacon az ára 1000Ft. Mennyi az arbitrázs mentes határidős ára? Azt úgy kapjuk meg, ha felkamatoztatjuk a kockázatmentes kamatlábbal, amit a magyar piacon alapvetően a BUBOR testesít meg. (tehát azonnali árból és kockázatmentes kamatlábból szintetikusan létrehozzuk a határidős termék hasonmását) Ha az 1 éves BUBOR pl. 1%, akkor az arbitrázs mentes határidős árfolyam 1000*1,01= 1010 lesz. Ez lenne a szintetikus termék árfolyama. Viszont a legritkábban fogod ezt az árfolyamot látni brókerednél, így máris arbitrálhatsz. J Tegyük fel, hogy a határidős árfolyam magasabb, mondjuk 1100. Ekkor nyitunk egy short ügyletet a határidős termékre és egy long ügyletet az azonnali piacon. (egyforma legyen mindkét esetben a mögöttes termék mennyisége) Máris garantált lesz a kockázatmentes haszon.  A magyar piacokon van arbitrázs, de vigyázz, kockázat lehet, ha nem biztosított a kellő likviditás. Továbbá a költségek is odaverhetnek, így alapos vizsgálat kell, mielőtt belekezdesz.

Ha határidős devizával akarsz ügyeskedni, az elv ugyanez, csak figyelembe kell venni mindkét deviza kockázatmentes kamatszintjét. A fair árfolyam kiszámításához megfelelő képletek:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hat%C3%A1rid%C5%91s_%C3%BCgylet

Ha az opciós piacon vadászol, ott is az első lépés a fair árfolyam kiszámítása. (és a szintetikus termék előállítása) Ezt a szakma alapvetően a Black-Scholes differenciálegyenletből kiindulva teszi meg, ami már egy „görög betűs” képlet, de a fair ár binomiális árazással is megállapítható. Ez már nehezebben emészthető téma, komolyabb rálátást igényel, de megjegyezném azt is, hogy nagyon komoly az „átjárás” a határidős és az opciós piacok között (egymásból előállíthatóak), számtalan arbitrázs lehetőséggel. Erre vannak különböző paritás képletek, BOX ügyletek…

Más: Miért is van annyi bróker? Mert ők is rájöttek erre. Az általuk alkalmazott jutalékokat is bizonyos mértékig arbitrázs ügyletnek tekinthetjük. Lényegében a spread/ jutalék alkalmazásával kockázatmentesen learbitrálnak minden trédert.

Összefoglalóan jó ha tudod melyik oldalon állsz, válaszd mindig a számodra legolcsóbb alternatívákat, és ha kínálkozik a lehetőség, csapj le rá. A bróker is arbitrál, de te is arbitrálhatod őt! Tegyük izgalmasabbá ezt a játékot!

Sok sikert!

Bankár

1. oldal / 33

Keresés

Hozzászólások

Idézet

"A sikert nem hajszolni kell, hanem vonzani, azáltal, hogy vonzó személyiségekké fejlesztjük magunkat."

Jim Rohn

Reklám